És ez nem áprilisi tréfa!
Az Apáról Fiúra Népművészeti és Kézműves egyesület március elején tette közzé, hogy az idei évre is sikerült megkötniük az önkormányzattal a közművelődési megállapodást, és így megtervezhetik idei programjaikat. Ismét lesz nyáron Szünidei Kézműves Kuckó, ősszel Fosztóka, de két újdonság is bekerült a repertoárba. Tavasszal terveznek egy Mézeskalácsos-mézes napot, télen pedig egy Grillázs nap, és kiállítás szerepel kínálatukban. Az utóbbi kettő felkeltette érdeklődésünk, és utána jártunk, honnan jött az ötlet, valamint miként tervezik a megvalósítást. Riportalanyunk Molnár Anette egyesületi elnök volt.
A mézes, és a grilles napi programok ismét a gasztronómiát kötik össze a kézművességgel, de miért pont a mézre, és a mézeskalácsra esett a választásotok?
A gondolat nem most pattant ki a fejünkből, egy ideje foglalkoztat bennünket, főleg úgy, hogy Molnár Éva személyében van mézeskalács oktatónk is. Ráadásul mondhatjuk, hogy van hagyománya Törökszentmiklóson a mézeskalács készítésnek, és szeretnénk, ha ez nem veszne el. Erre építettünk fel egy nagyon komoly pályázatot, amit a Csoóri Sándor Alaphoz nyújtottunk be tavaly tavasszal, és nyertünk is 4 millió 700 ezer forintot az elképzelésünk megvalósításához. Ráadásul annyira gyorsak vagyunk, hogy most április 1. a nagyközönségnek is be tudjuk mutatni, min is dolgoztunk az elmúlt hónapokban. Ekkor fogjuk ugyanis megnyitni a Míves Mézes Műhely, gasztro – élmény és kézműves foglalkoztatónkat, természetesen az Alkotóházunkban.
Az egyesület megalakulása óta rengeteg változás történt, sok-sok értéket – szellemit, és anyagit egyaránt felvonultattatok. Mit emelnél ki közülük?
Erre nem lesz egyszerű válaszolni, és azt ne felejtsük el, hogy alapítványként kezdtük 1993- ban, és 2004 – ben lettünk önálló, független szervezet. Most már 7 éve a Törökszentmiklósi Református Egyházközségtől bérelt ingatlanban, a Kutas Bálint u 7. szám alatt tevékenykedünk, itt alakítottuk ki nagyon sok munkával Alkotóházunkat. 2015 – ben nyitottuk meg az Alkotóházat, de már 2014 – ben elkezdtük a felújítási munkákat. Festettünk, vakartunk, csiszoltunk, járólapot cseréltünk, udvart rendeztünk, mindezt természetesen saját költségvetésünkből. Alapvető céljaink azóta nem változtak, de bővültek. A népi kultúra átadása, tanítása az, amit fontosnak tartunk, de a kézművesség mellett sikerült a gasztronómiát is bekapcsolnunk, és ezt a vonalat tovább is erősítenénk. 2020-ban az Alternatív Közösségek Egyesületének támogatásával közösségi munkában egy kemencét építettünk, ami inkább egy multifunkciós építmény lett búbos kemencével, csikótűzhellyel, sparhelttel, grillezővel, bográcsoló résszel, és még kürtös kalácsot is tudunk rajta készíteni. Ezt tettük fedetté a tetővel, aminek gyönyörű fa oszlopai vannak. És most már van, önerővel együtt mintegy 5 millió forint értékben egy mézeskalácsos látványkonyhánk, és egy hozzá kapcsolódó kézműves foglalkoztatónk, ahol a mézes készítés mellett a gyertyakészítés művészetét is tovább adhatjuk
Az egész Alkotóházat átalakítottátok, vagy csak egy részét?
Nem az egészet, „csak” a konyhát, de azt teljesen. A felújítást télen kezdte a Lima ’98 Kft, a Kunfa Kft. gyönyörű tömörfából beépíthető konyhabútort készített számunkra. Vettünk elektromos sütőket, főzőlapot, hűtőt, mosó-mosogató-szárítógépet. Az eddigi helyiségeket boltívek segítségével nagyítottuk, így lett „mosókonyhánk”. Természetesen volt festés, burkolás.
Milyen hosszútávú célokat tűztetek ki?
A vágyunk, és az álmunk az, hogy egy vidéki élményközponttá alakuljon át az Alkotóházunk. Az igényesen kialakított Mézes műhely és kézműves foglalkoztató kiegészítené az elkészült kemencénk lehetőségeit, ahol vendégeink háznál főzött helyi termékeket készíthetnének, mindeközben kézműves programokkal – mint grillázs – gyertya – kötény – agyagedény készítés terítőhímzés – új tudást kapnának. Szeretnénk, ha a gasztronómiai programokon keresztül az is megismerné a hagyományainkat, tradícióinkat akár a népi gyógyászatot, kultúránk tárgyi és szellemi hagyatékait, akiket a kézművességen keresztül nem sikerült elérni még. Hagyományörökítő és értékmegőrző ponttá szeretnénk válni, a műhely-foglalkoztató létrehozása és működése által. Ami pedig egy kiemelt célunk, hogy a mézeskalács készítés helyi hagyományát is újra fel tudjuk éleszteni, akár értéktárba való bekerülését is elő tudjuk tevékenységünkkel segíteni.
Mi az amit most tudtok a törökszentmiklósi régi mézeskalács mhelyekről?
Az a baj, hogy még nem túl sokat, de haladunk a kutatással. Egyrészt találtunk egy Simon mézeskalácsos táblát, és a híres mézeskalácsos Antal család ütőfáját a Butyka Béla Helytörténeti Gyűjteményben. És persze, ahogyan sokan, úgy mi is hallottunk a híres Antal-féle mézesről de körülbelül ennyi az ismeretünk. Éppen ezért felhívással éltünk a Törökszentmiklósiak felé, a mézeskalácsos múltunkkal kapcsolatban, és nagyon nagy segítséget kaptunk a hagyaték felkutatásához, egyrészt a Szülővárosunk Törökszentmiklós…. a régi szép időkben facebook csoport tagjaitól, az ő jóvoltukból jutottunk el Nagy Ferencnéhez, aki nagyon szép írott emlékanyaggal lepett meg bennünket. Az emlékeket a Mézeskalácsos Mézes napon tesszük közkinccsé, s reméljük, addig még sok mindent tudunk meg az Antal féle mézesről, Antal Laci bácsiról és a családjáról. Április 1. pedig nagy szeretettel várunk mindenkit, hogy megmutathassuk újabb büszkeségünket az Alkotóházban!
